728x90 AdSpace

  • FRISS

    2014. december 10., szerda

    A bukás és a dualitásba merülés

    Az élet célja az önészlelésünkben való fejlődésünk.  Egy pontszerű önészleléssel indulunk, de bennünk van annak a lehetősége, hogy ezt kitágítva eljussunk a Teremtő szintjére.  Egy önészleléssel rendelkező lény a döntései következményein keresztül fejlődik, azáltal, hogy látja, hogy a választásainak eredményeit az Anya-fény miképp jeleníti meg.  Más szavakkal, egy önészleléssel rendelkező lény szabad akarattal rendelkezik.  Ez azt jelenti, hogy a lény két alapvető választással néz szembe:
    Dönthet úgy, hogy a teremtőtársi képességeit felhasználva túllép a saját adott tudatszintjén, amelynek eredményeként azt a szférát is feljebb emeli, amelyben él.  Dönthet tehát úgy, hogy fejlődik.
    Dönthet úgy is, hogy a fejlődése egy pontján megtagadja a továbblépést, ezzel azonban szükségszerűen a saját szférája felemelkedése ellen dolgozik.  Dönthet tehát úgy, hogy nem fejlődik.
    Az első szférában minden önészleléssel rendelkező lény a folyamatot követve tágította az önészlelését egészen odáig, amikor készen álltak a felemelkedésre, és amikor a szférájukat is a felemelkedési pontig juttatták.  Így a szféra és vele együtt minden lény is felemelkedett.
    A negyedik szféra már sűrűbb volt, mint az azt megelőző három, amely azt jelentette, hogy az ott lévő lényeknek nehezebb volt az felemelni.  A szférát alkotó energia sűrűsége miatt sokkal hihetőbbé vált az, hogy a lények létezhetnek egymástól, a környezetüktől és a forrásuktól különváltan.  A negyedik szféra lényeinek számottevő többsége úgy döntött, hogy feljebb emeli a tudatszintjét.  Amikor az egész szféra a felemelkedési pontra jutott, egy kisszámú lény csoport még nem állt készen a felemelkedésre.  Ezért ők egy különleges lehetőséget kaptak arra, hogy egy felgyorsított folyamat eredményeként felkészülhessenek a felemelkedésre.  A lények közül azonban néhányan nem voltak hajlandók ebben a folyamatban részt venni.  Nyilvánvalóvá vált tehát, hogy új megközelítés kellett.  Az a határozat született, hogy azok a lények, akik nem álltak készen arra, hogy a negyedik szférával felemelkedjenek, azok továbbra is testet ölthetnek majd a következő, az ötödik szférában.  Ez azt jelentette, hogy folytathatták a létezésüket, de azt is jelentette, hogy ezáltal különválnak azoktól a lényektől, akiket a negyedik szférában ismertek. 
    Ennek eredményeként ezen csoportok vezetői közül néhányan úgy vélekedtek, hogy valami baj van a Teremtő tervével.  Úgy vélték, hogy a szabad akarat biztosítása miatt néhány lény „elveszhet”, és ezért jobb lenne, ha azokat a lényeket erőszakkal rávehetnék arra, hogy emelkedjenek fel a szférájukkal együtt.  Ez azonban olyan érv volt, amely az élet alapvető célját, vagyis az önészlelésben való fejlődést figyelmen kívül hagyta.  A fejlődés ugyanis csak belülről fakadhat, vagyis a lény saját döntésének megfelelően.  Az önészlelésben való fejlődést nem lehet kívülről ráerőltetni senkire.
    Így a fel nem emelkedők csoportjainak a vezetői úgy döntöttek, hogy fellázadnak Isten ellen, és megpróbálják bebizonyítani, hogy Isten tévedett.  Úgy döntöttek, hogy mindezt úgy valósítják meg, hogy közben rávesznek annyi lényt, amennyit tudnak arra, hogy tagadják meg a fejlődésüket.  Ezt azért tették, mert azt gondolták, hogy ha elég számú lényt kerül így egy lefelé tartó spirálra, akkor a Teremtő rákényszeríthető arra, hogy a fejlődés ne a szabad akarat függvénye lehessen, és bizonyos fel nem emelkedett lények rákényszeríthessék a felemelkedésre az életáramlatokat.
    Ennek eredményeként néhány vezető és egy népesebb követői csoport bukása következett be, akik az ötödik szférába kerültek.  Ezek a bukott lények azonban nem veszítették el a negyedik szférában megszerzett tapasztalataikat, ismereteiket, kizárólag a tudatos emlékezetüknek nem voltak a továbbiakban a birtokában.  Ezért ők sokkal kiműveltebbek voltak az ötödik szférába küldött új teremtőtársaiknál.  Így megpróbálták magukat vezetői pozíciókba juttatni annak érdekében, hogy az új teremtőtársak őket kövessék.  A bukott  lények csak viszonylagos sikereket értek el, ám végül az ötödik szféra is készen állt a felemelkedésre.  De bizonyos lények ismételten fellázadtak, és sikeresen magukkal húztak a hatodik szférába bizonyos számú lényt is. 
    Mivel a hatodik szféra sűrűbb volt, mint az ötödik, így a bukott lényeknek sikerült még nagyobb számú lényt félrevezetni, bár ettől függetlenül a hatodik szféra is eljutott a felemelkedési pontra, ahol a bukott lények közül néhányan ismét fellázadtak.  Ők a hetedik szférába kerültek, abba, amelyben most élünk.
    A mi szféránk az eddigi legsűrűbb, amely még inkább hihetővé teszi azt, hogy egymástól, az Anya Természettől és Istentől elkülönült lények vagyunk.  Ettől függetlenül a bukott lények nem voltak képesek megállítani a szféra egészének felfelé emelkedését.  A teljes szféránk a felemelkedési spirálon van már, de nem érte még el a felemelkedési pontot. 
    A bukott lények számára csak néhány olyan bolygó maradt, amelyeken az anyag olyan sűrűségű, hogy az elkülönülés illúziója hihető.  A Föld az egyike ezeknek a bolygóknak, amelyet az a tény jelez, hogy az anyag olyan sűrűnek látszik, hogy azt lehet hinni, hogy az önmagában létezik.  A magasabb szintre jutott bolygókon az anyag áttetszőbb, amelynek eredményeként közvetlenül látható, hogy az spirituális fényből áll.
    A bukott lényeknek a Földön sikerült önmagukat magas pozíciókba juttatni, így számos kegyetlen diktátor belőlük került ki a történelem folyamán.  Az olyanok, mint Sztálin, Hitler, Mao Ce-tung, Pol Pot és mások azon bukott lények közé tartoznak, akik úgy döntöttek, hogy fellázadnak Isten ellen. Azért cselekedtek gyakran az emberi szenvedést figyelmen kívül hagyva, mert nem éreztek semmilyen sorsközösséget az emberiséggel.  Úgy érezték, hogy a lények olyan csoportjába tartoznak, akik messze az emberiség felett állnak, ezért megilleti őket az, hogy a kezükben tartsák a hatalmi pozíciókat, amelyek birtokában azt tehetnek, amit akarnak. 
    A bukott lényeknek van egy olyan csoportja is, akik nem közvetlen fizikai hatalomra törekednek, hanem ehelyett a félrevezetés eszközével kívánnak uralkodni megteremtve így a hamis vallásokat, a politikai filozófiákat, vagy a félrevezetés bármely más eszközét.  Ezek a lények a Felemelkedett Mesterek elnevezésével élve a tekervényes tudatot és a dualitás tudatszintjét használják fel ahhoz, hogy megtévesszenek bennünket annak érdekében, hogy őket kövessük, hogy elfogadjuk az elképzeléseiket.  Annak ellenére azonban, hogy gyakran hangoztatják azt, hogy a céljaik az egész emberiség érdekeit szolgálják, vagy esetleg még Isten érdekét is, ők azonban valójában az egész bolygót egy folytonos harcba merevítik bele. 
    Ezzel a megközelítéssel magyarázatot nyerünk az atrocitásokra, embertelen cselekedetek sorára, amelyek az emberiség ismert történelmét jellemzik ezen a bolygón.  Sok olyan spirituális ember van most a Földön jelen, aki szándékosan döntött úgy, hogy ebben a jelenlegi időpontban testesüljön meg annak érdekében, hogy segítsen a Felemelkedett Mestereknek a bolygó magasabb szintre emelésében, amely több más dolog mellett azt is jelenti, hogy a bukott lények egy bizonyos csoportját el kell távolítani a Földről.  A kozmikus szabály azonban az, hogy a bukott lények mindaddig nem távolíthatóak el, ameddig valaki a Földön el nem éri azt a tudatszintet, amelyen a bukott lények a bukásukat megelőzően voltak.  Ez egyike azoknak a dolgoknak, amelyeket megtehetünk azáltal, ha magasabb tudatszintre emelkedünk, amely szintet a Felemelkedett Mesterek általában személyes Krisztusságnak neveznek. 
    Kim Michaels 
    Közzétette: Sandal-Bárány Tünde Nikoletta / www.angyalokfenye.hu
    (Az írást csak forrásmegjelöléssel lehet megosztani, változtatás nélkül!)
    Ha tetszett a cikk, oszd meg ismerőseiddel is, csatlakozz FACEBOOK oldalunkhoz, vagy iratkozz fel a napi hírlevélre, hogy ne maradj le a napi hírekről, üzenetekről, amik segíthetik életedet.
    • Kommentek/Comments
    • Facebook Comments

    0 megjegyzés:

    Megjegyzés küldése

    Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.

    Item Reviewed: A bukás és a dualitásba merülés Rating: 5 Reviewed By: Sandal - Bárány Tünde Nikoletta
    Scroll to Top